Gyermekünk első életéve nagyon gyorsan elröppen, bár sokszor ezt csak utólag érezzük így, hiszen a mindennapokat élve, hasfájással, kialvatlansággal küzdve végtelen hosszúnak tűnhet egy nap (pláne egy éjszaka). Talán segít átvészelni a nehézségeket, ha belegondolunk, hogy milyen csodálatos dolgok történnek napról- napra gyermekünkkel. Nincs még egy olyan év az emberi életben, amikor ilyen intenzitású testi- és szellemi fejlődés történik.
A szülők határtalan örömet éreznek, amikor a gyermek először felül, feláll, vagy kiejti az első szót, természetes, hogy ez büszkeséggel tölti el a szülőket. Sokszor bizony hasonlítgatják is a szülők gyermekeik „teljesítményét”, és nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nem egy verseny: attól, hogy egyik gyermek korábban feláll, nem jelenti azt, hogy okosabb, mint az, aki később teszi. Minden gyermek egyedi, mindig önmagához kell hasonlítanunk a fejlődését, minden gyermeknek megvan a saját fejlődési üteme.
A gyermekeknél általánosan megfigyelhető, hogy amikor az egyik képességük fejlődik,- pl. a mozgás- akkor a többi fejlődése kissé leáll. Sőt, akár átmeneti visszaesés is előfordulhat. Például korábban már mondott rendszeresen bizonyos szavakat a gyermek, de egy ideig nem mondja, és úgy tűnhet elfelejtette. Ilyenkor azonban általában megfigyelhető, hogy egy másik képesség fejlődik nagy ütemben.
Sokszor nem csak a szülők, hanem a szakemberek is gondban vannak, amikor egy gyermekről el kell dönteni, hogy csak kicsit lustácska, vagy tényleg lemaradt a fejlődésben. Nagyon fontos, hogy időben észrevegyük a fejlődésbeni lemaradásokat, mert minél korábban kezdődik meg a fejlesztés, annál nagyobb az esély a lemaradások, eltérések korrigálására.
Mivel a szülők, főleg az anya van a legtöbbet a csecsemővel, ő ismeri legjobban gyermekét, ezért a lemaradások felismerése a szülők és a szakemberek közös feladata. Többek között ezért is nagyon ajánlott a védőnői státuszvizsgálatokon megjelenni, ahol objektív szempontok alapján fény derülhet egy gyermek lemaradására.
Fontos, hogy ne csak a gyermek mozgásfejlődését figyeljük, hanem a pszichés és szociális képességeit is.
Rövid összefoglaló következik arról, hogy mikor kell szakemberhez fordulni, mikor lehetséges, hogy a gyermek lemaradása már beavatkozást igényel.
Mászás fejlődése:
-ha csecsemő hason fekve 1 hónaposan még egyáltalán nem fordítja egyik oldalról a másikra a fejét, 4 hónaposan nem képes hosszabb ideig emelni, alkaron támaszkodva
– ha a baba 5 hónaposan még csak “repülőzik”, nem támaszkodik ki nyitott tenyérrel
-9 hónaposan nem kúszik
-ha gyermeke 10 hónaposan még nem próbál mászni, négykézlábra támaszkodni
Ülés fejlődése:
-fektesse hátára a gyermeket, ha 6 hónaposan még a térdét sem érinti meg, vagy feltűnően hanyagolja egyik lábát
– ha a gyermek egy éves korában nem ül meg stabilan
Járás fejlődése:
– a hóna alatt fogva a csecsemőt, egy kemény alapon engedje lassan a talpára, ha 8 hónaposan a gyermek nem „rugózik” a térdével
-ha a gyermek csak lábujjhegyen áll, vagy 11 hónapos korban egyáltalán nem áll, kapaszkodva sem
-ha az első életév végére segítséggel még nem tud előre lépegetni (a lábait saját magának kell emelgetnie)
-ha 18 hónaposan még nem jár önállóan
Fogás:
-ha a baba keze 3 hónapos korban is még majdnem mindig ökölben van
-ha gyermeke 6 hónaposan nem fogja meg a neki odanyújtott tárgyat, játékot
-ha a csecsemő 6 hónaposan nem tud egy tárgyat egyik kezéből a másikba átvenni
-ha a gyermek egy évesen nem tud egy apró tárgyat, vagy vastag fonalat felcsípni a hüvelyk és mutatóujjával
Észlelés fejlődése:
-ha a papírzizegésre, vagy hasonló zajokra 6 hónaposan nem reagál egyértelmű fejforgással
– egy asztalnál ülnek gyermekével, egy játékkal játszva tolja azt az asztal szélén túl, és ha a gyermek 6 hónaposan nem néz a leeső tárgy után
-ha gyermeke az első életév végéig semmiféle érdeklődést nem mutat az apró részletek iránt, pl. apró lyukak, vagy gombok
Társas viselkedés:
-ha gyermek 4 hónapos koráig még egyszer sem mosolygott rátok
-ha az első év végére nem tud egyértelmű különbséget tenni a közeli személyek és idegenek között
-ha a gyermek 6 és fél hónapos koráig nem sikongat, vagy nem próbálgatja a hangját más módon
-ha a baba 10 hónaposan egyáltalán nem mond szótagokat(=mássalhangzó+magánhangzó)
-ha a gyermek kérdésre egy évesen még nem keresi meg a kívánt személyt, vagy tárgyat.
-ha 18 hónaposan nincs 1-2 jelentéssel bíró szó.
Forrás:
Theodor Hellbrügge,J.Hermann von Winpffen: Az első 365 nap a gyermek életében (Alexandra)